Afrika első okostelefongyára nyitotta meg kapuit Kigaliban, Ruanda fővárosában, számolt be a Reuters. A Mara Phone, a Mara Group pánafrikai konglomerátum tulajdonában lévő gyártó két csúcstechnológiájú okostelefont mutatott be, amelyeket elsőként a helyi és regionális piacokra tervezett Made in Africa okostelefonoknak neveztek. A Mara X és a Mara Z hétfőn került forgalomba 120, illetve 170 dollárért.
Saját telefonnal a 21. századba
Mindkettő Android-alapú okostelefon, amely várhatóan olyan ázsiai gyártókkal lépne versenybe, mint a Huawei és a Samsung, az afrikai okostelefon-piacot uraló külföldi cégek. A cég napi 1200 telefont gyárt majd.
Ashmar Thakka, a Mara vezérigazgatója azt mondta: „néhány évvel ezelőtt rájöttünk, hogy a kontinensünkre és a feltörekvő piacokra való pozitív társadalmi hatás kifejtéséhez magas színvonalú és megfizethető okostelefonokra van szükségünk”.
Thakkar azt mondta a Reutersnek, hogy a Mara X és a Mara Z az „első okostelefonok, amelyeket Afrikában gyártottak”. Jól jelzi ez a gazdasági felzárkózás afrikai törekvését, miszerint saját, magas hozzáadott értékű termékeket szükséges létrehozni a tartós fejlődéshez.
Kagame elnök elmondta, hogy az okostelefon többé nem luxuscikk és ez vezeti majd át az embereket a 21. századba.
Kína is nyomul
Az afrikaiaknak van kitől tanulniuk, ugyanis az afrikai piacot egészen kreatívan kezdték magukévá tenni a kínaiak a Transsion cég Tecno, Infinix és Itel elnevezésű telefonjaival, amelyeket teljes mértékben a helyi igényekre szabtak.
A Transsion összeszerelő üzeme Etiópiában.
A telefon kameráját úgy alakították, hogy a sötétebb bőrhöz alkalmazkodva több fényt adjon a fotóhoz, így a szelfik szebbnek látszódnak. Mivel az afrikaiak számos SIM-kártya használatára kényszerülnek egyidejűleg, a telefonok két SIM-kártyásak, hogy ne kelljen azokat cserélgetni.
A kínai cég afrikai fejlesztőközpontokban tanulmányozta, hogyan nyerhetné el az afrikaiak kegyeit, ezért tették a telefonokat többnyelvűvé, de ismerve, hogy az elektromos hálózatok meglehetősen megbízhatatlanok Afrikában – nem ritkán 30 kilométert kell megtenni a legközelebbi töltési lehetőségig –, a Tecno mobilok több időt bírnak egy töltéssel. Végül a Transsion telefonjai a lehető legolcsóbb árúak az átlagos 96 dolláros árral (de már 9 dollárért is lehet telefont kapni), szemben a 145 dolláros átlagárral, a Huawei 176 és a Samsung 235 dolláros áraival.
A helyi igényekre komolyan és ténylegesen figyelő, önmagát afrikai márkaként bemutató kínai mobilcég (boltjaikból száműzték a kínai írásjeleket is) 2014-ben még az afrikai piac 10 százalékát uralta, 2018-ban viszont már 32 százalékot, miközben a Samsung 35-ről lassan 20 százalék alá zuhan.
Az új piacok megszerzéséért Kína jobban alkalmazkodott a helyi igényekhez, lemondott a nagy profitokról és olcsó telefonokat kezdett gyártani. Most pedig Indiába tartanak, ahol értelmetlen funkciók helyett szintén „rátapintottak” a lényegre: mivel az indiaiak sok esetben kézzel esznek és emiatt az ujjaik zsírosak és olajosak lesznek, olyan érintőképernyőt kapnak majd a telefonok, amelyeket így is kiválóan lehet kezelni.
A Mara telefonok a kínai Tecno telefonoknál valamivel drágább áron kaphatók majd, de a gyártók remélik, hogy megér ennyit a vásárlóknak a hazai ipar támogatása és a nemzeti büszkeség.
Ruanda, mint innovációs központ
A Mara telefonok gyártása a ruandai speciális gazdasági övezetben történik majd – az ország épp mostanában építi az új innovációs városrészt, hogy ott technológiai cégek kaphassanak tanácsadást és szolgáltatásokat a fejlődésükhöz. Az innovációs övezetben egyetemek, technológiai és biotechnológiai cégek helyezkednek majd el 70 hektáron.
Az Africa50 pánafrikai beruházási cég tavaly jelentette be, hogy 400 millió dollárt fektet a Kigali innovációs városba, ahol az innovációs miniszter szerint valódi innovációs ökoszisztéma jön majd létre. Fontosnak tartják az ingatlanfejlesztést is, hiszen a tehetségekért folyó globális versenyben az életszínvonal minősége is elsőszámú kérdés.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
„Viszont az Európai Unió megint késlekedik olyan intézkedések megtételével, amelyek az európai emberek biztonságát szolgálják” – mondta Bakondi György.
Az első eredmények már látszódnak, de az áttörés csak most várható.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
Az újgenerációs mély agyi stimulációs eszközök képesek előre jelezni a depressziót, még mielőtt a beteg bármilyen tünetet észlelne. Az eljárás sikeréhez azonban az is fontos, hogy ne kezeljük stigmaként a mentális betegségeket.
Nagy terveket szőnek Kijevben a politikai és gazdasági korlátok ellenére.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
